Először is, örülök, hogy ennyien voltunk Szokolyán, és tapasztaltam, hogy az Atya gazdagon megáldott minket; továbbá hiszem, hogy nem szeretne itt megállni. Azoknak, akik nem voltak, annyit tudok mondani, hogy hiányoztatok, remélem mondjuk Gitártáborba már végig jöttök (vagy mondjuk máshova) :)
Jövő hét kedden húsvétra ráhangolódás vol. 1. lesz, és az este mottója a következő lesz: Krisztus keresztje az én életemben.
Közelebbről: most nem annyira az általunk elhordozandó keresztről, hanem A Golgotai Keresztről szeretnénk beszélni, ami előtt minden hívő ember legalább egyszer megállt (de szerintem jóval többször). Amire légyszi készüljetek: bizonyságtevős alkalmat szeretnénk, ahol mindenki meg tud szólalni, és nem csak megtérős közhelyekkel untatjuk egymást, hanem arról tudunk beszélni, hogy milyen érzés volt a Megváltás súlyát felismerni. Többen mondták, hogy rébuszokban beszélek, ezért néhány konkrét kérdés, amit elővehetünk kedden:
Kicsit lazább diákkör tervezünk, hosszabb és lassabb dicsőítéssel, továbbá valamelyest tágasabb kerettel az imádságnak. Ami még fontos: egy Úriember jön gyerektáborokat hirdetni (Daxner Tamás, már tavaly ilyenkor is volt), illetve valszeg sokat emlegetett kínai vendéglátóm, Józsi is benéz az elejére.
Mivel holnap zh-t írok, és sehol se tartok, nézzétek el, hogy nem ellenőrzöm a helyesírást, a lényeg remélem átjön:)
Andris